Cikksorozatunk harmadik részében a munkahelyi kapcsolatok témakörét boncolgatjuk.
Rengetegféle ember torlódik össze a munkahelyeken. Különböző személyiségek, eltérő értékrendek, változatos stílusok és megannyi viselkedésforma teszi színessé az irodákat. Egyvalami azonban mindenkiben azonos: mindannyian vágynak arra, hogy kapcsolódjanak a kollégákkal, a közösség részesei legyenek, és olyan munkahelyi légkörben dolgozhassanak, ahol jól érzik magukat.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a kollégák legjobb barátok akarnak lenni (persze ha ez organikusan kialakul, annál jobb!), de még a látszólag zsémbes és magának való munkatársaknak is igénye van arra, hogy kapcsolódási pontokat találjon a többiekkel.
De mit is jelent a munkahelyi kapcsolat?
Nincs kőbe vésett definíció, de a legjobban talán így lehet megfogalmazni: a kiegyensúlyozott, örömteli és minőségi munkavégzéshez szükséges, kollégák közötti együttműködés. Az általános hiedelemmel ellentétben ugyanis egy jó munkahelyi kapcsolathoz nem kell lelkizés vagy kötelező csevegés a kávészünetben. Természetesen szuper, ha a kollégák őszintén érdeklődnek egymás privát dolgai iránt is, de a munka és a cégen belüli kapcsolatok szempontjából ez valójában nem releváns.
Visszatérve a definíciónkhoz ugyanis az egész kulcsa az együttműködés. Gondolj csak bele: ha valakinek arról mesélsz, hogy jó kapcsolatod van valamelyik kollégával vagy feletteseddel, tulajdonképpen arról beszélsz, hogy jó vele együtt dolgozni. Hatékonyan végzitek a teendőiteket, gördülékenyen rakjátok össze a különböző feladatokhoz szükséges anyagokat, és abszolút egy hullámhosszon vagytok a munkát illetően.
Fontos ismét megemlíteni a korábban már többször szóba került munkaértékrendet. Ez ugyanis valahol előrevetíti, hogy valakivel kialakul-e organikusan a jó együttműködés (hiszen evidens, hogy azonos értékrend szerint működő emberek hamar megtalálják a közös hangot), vagy dolgozni kell egy kicsit az ügyön. Ha pedig az utóbbi, az értékrend eredményei alapján pontosan látni fogjátok, melyek azok a pontok, ahol eltérések vannak és ebből fakadóan konfliktusok születhetnek.
Irány a csapatépítő!
Sajnos sok munkahelyen a csapatépítés nem szól másról, mint egy ordenáré lerészegedésről, ahol a munkatársak klikkekre osztva buliznak, de közben azért panaszkodnak is egy sort, hogy minden szörnyű. Pedig egy valódi csapatépítés nem erről szól. Ha a vezetőség és a kollégák is nyitottak rá, érdemes egy olyan csapatépítést szerveznetek, ahol (akár szakemberek bevonásával) kielemezhetitek a fent említett munkaértékrendet, és felszínre hozva az esetleges konfliktusokat, kiterítitek a lapjaitokat egy harmonikusabb, együttérzőbb és lélekkel telibb jövő érdekében. Aztán persze ha akarjátok, jöhet a sör is. �
