Szinte nincs olyan munkahely, ahol ne lenne legalább egy olyan kolléga, akinek a viselkedésével, hozzáállásával nem tudunk azonosulni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a kapcsolatotokat komfortosabb mederbe terelni.
Akár egy nagy open office-ban, akár egy kisebb irodában dolgozol, nagy valószínűséggel akad olyan kollégád, akivel nem találod meg a közös hangot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akár te, akár ő jobb vagy rosszabb, de tény, a személyiségbeli különbségek adott esetben konfliktust szülhetnek. Összegyűjtöttük a leggyakoribb típusokat és tippeket arra, milyen „nevelési módszerek” válhatnak be náluk.
Típus: A panaszkodó
Alaptermészetéből fakadóan bármi történik, talál benne valami kivetnivalót. Miért van új projekt, miért nincs új projekt? Túl sok a munka, túl kevés a munka. A nyuszika miért van rajtad sapka tipikus esete.
Így neveld: Rávezetéses kérdés technika
Ha panaszkodik valami miatt, kedvesen kérdezd meg tőle, hogy az adott szituáció ellenkezőjével vajon boldog lenne-e. Ha azzal sem, akkor érdeklődj, mi kellene ahhoz, hogy komfortosan érezze magát. Az ilyen típusok általában a támogatást keresik, és ha látják, hogy valakit tényleg érdekel a hogylétük, meglepően hamar maguk is rájönnek, hogy nem is olyan szörnyű a helyzet.
Típus: A pletykafészek
Mindenről és mindenkiről mindent tud – vagy tudni vél –, munkaideje nagy részét az információgyűjtés teszi ki. Nem feltétlenül rosszindulatból beszéli ki a kollégákat a hátuk mögött; egyszerűen szeret az az ember lenni, akit a többiek mindent tudónak tartják.
Így neveld: Gátlási technika
Ha megtalál téged egy szaftos pletykával, vagy éppen tőled próbál információt szerezni valamiről, kedvesen, de határozottan jelezd neki, hogy nem gondolod, hogy ez rátok tartozna. Előfordulhat, hogy eleinte megsértődik ezen, hiszen ezzel gátolod abban, hogy játssza a szerepét, de ha egyébként szívesen beszélgetsz vele, rá fog jönni, hogy nem vele van bajod, csak egyszerűen nem szeretsz pletykálni.
Típus: A meeting-mániákus
Egyre több szervezet ébred rá arra, hogy a rengeteg megbeszélés valójában hátráltatja az érdemi munkát, sokan azonban még mindig szentül hiszik, hogy minden döntésnek egy meetingen kell megszületnie. Valóban zavaró tud lenni, ha azért nem haladsz a feladataiddal, mert örökké meetingen kell ülnöd – tulajdonképpen teljesen feleslegesen.
Így neveld: Tanácsadási technika
Amikor legközelebb olyan meetinget akar összehívni, aminek témáját e-mailben is meg lehetne beszélni, vesd fel az írásos brainstorming ötletét. Egy közös e-mailben mindenki írja le az adott projekttel kapcsolatos ötleteit, egy megosztott dokumentumban összesítsétek azokat, majd mindenki jelölje meg, melyik ötlet tetszik neki a legjobban. Egy meetingen is ugyanez történne, így viszont értékes órákat spórolhattok meg: nem kell mindenki ötletét egyesével végighallgatni, és a szavazás is sokkal gyorsabb.
Típus: Az okoskodó
Fontos az önbizalom és a szakmai magabiztosság, az azonban már bajos, ha egy kolléga úgy gondolja, ő mindenhez IS ért. Abba is beleszól, amihez egyébként semmi köze – ráadásul a legtöbbször nincs is igaza –, és lételeme, hogy az övé legyen az utolsó szó.
Így neveld: Kompromisszumra vezetés technika
Ha ilyen kollégával találod szemben magad, nehéz nem idegállapotba kerülni, de őrizd meg a hidegvéred, hallgasd végig, majd abszolút tárgyilagosan, szakmai érvekkel alátámasztva vázold neki, hogy igen, érted, hogy mit mond, de az adott témában, helyzetben a te meglátásod is helyénvaló. Így érezteted vele, hogy nem ő találta fel a spanyolviaszt, de mivel meghallgattad, megmarad az öröme, hogy beleszólhatott a dologba.
Te vagy a gyenge láncszem?
Előfordulhat, hogy pont a te viselkedésed az, amivel valamelyik kollégád egyszerűen nem tud mit kezdeni. De nyugi, könnyen megoldhatod a problémát: figyeld a környezeted visszajelzéseit, és ha úgy látod, hogy bizonyos viselkedésformákra nem nyitott a közeg, amelyben dolgozol, próbálj finomítani ezeken. Megváltoznod nem kell, de alakítgatni lehet magadon.