Felnőtt korukra sokan megfeledkeznek a játék fontosságáról, pedig ez az egyik legfontosabb tevékenységünk, hiszen az élet minden területén alkalmazható – még a munkahelyen tanulásra is.

Bár jó pap holtig tanul, sokan mégis úgy gondolják, hogy felesleges időpazarlás tanulni, ha már dolgozol – pláne, ha erre a főnök utasít, hisz nehogy már ő akarja megmondani, mit és hogyan sajátíts el. Tapasztalataink szerint azonban még a legkételkedőbb kolléga is rávehető arra, hogy új készségeket ismerjen meg és építsen be a mindennapjaiba, csupán a megfelelő eszköz kell hozzá.

HR körökben egyre népszerűbb kifejezés a gamification, vagyis a játékosítás. De mit is takar ez pontosan? Nem csocsóasztal a közös helyiségben, és nem is a Witcher 3 telepítve a szerverre.

A gamification meghatározása Prof. Kevin Werbach nevéhez fűződik, aki The use of game elements and game design techniques in non-game contexts című könyvében „játék mechanikák használata egy nem játékos környezetben”-ként definiálta. A játékosítással mindig egy viselkedést próbálunk elmélyíteni, vagy épp ösztönözni akarnunk valakit bizonyos viselkedésre. Jó példa erre a Volkswagen évekkel ezelőtti kezdeményezése, amellyel arra igyekezték rávenni a járókelőket, hogy a mozgólépcső helyett használják a rendes lépcsőt. Azzal, hogy a lépcső használatát játékká változtatták, azonnal kedvet kaptak az emberek, hogy rálépjenek.

A játékosítást azóta rengeteg platformon, számos cél érdekében alkalmazzák vállalati és egyéb környezetben is. A vállalati játékosítás a „serious game”-ek, azaz komoly játékok körébe tartoznak, ahol a cég által célként kitűzött eredmények érdekében úgy veszik rá a munkavállalót a tanulásra, hogy azt könnyeddé, élvezetessé teszik játékmechanikák beépítésével. Ennek a módszernek nagy előnye az, hogy a munkavállalót nem szükséges kivonni a munkából, hiszen 2-3 héten át, napi 10-15 perc elegendő ahhoz, hogy elsajátítsák a megfelelő tudást. Emellett a játékosított megoldások lényegesen olcsóbbak, mint a tréningek, készségfejlesztő workshopok, ráadásul az egész szervezetben elérhetővé lehet tenni, így igény szerint akár az egész szervezetet egyszerre lehet vele képezni. A gamification továbbá az emberek közötti kapcsolat minőségére is kedvezően hat. A tudás-megosztás folyamán az érzelmek – a téma feldolgozását segítő alaptörténeten keresztül – felerősödnek. A feladatok segítenek az érzelmek felismerésében, tudatosításában és a következő lépés megtalálásában.

Az orvosok, tűzoltók és hajóskapitányok képzése során is használják a játékosítás bizonyos formáit, például a virtuális valóság is egyfajta serious game: biztonságos környezetben, lényegében gyakorlatban csiszolhatják az elméleti tudásukat anélkül, hogy bármilyen következménye lenne, ha hibáznak. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy azok, akik részt vettek ilyen szimulációs gyakorlatokon, sokkal optimálisabban és higgadtabban reagálnak éles helyzetekben, és összességében jobb döntéseket hoznak, mint azok, akik nem kapnak játékos oktatást, akik csak élesben találkoznak először ezekkel a magas stressz-faktorú helyzetekkel.

Izgalmasnak tűnik? Mert az is! A vállalati gamificationnek köszönhetően pedig nem kell orvosnak vagy tűzoltónak lenni ahhoz, hogy kipróbálhasd.